Szabálytár
A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása alapján, közérthetően. Minden témához példák a szótárból.
Egybeírás vagy különírás?
A magyar helyesírás legtöbb fejtörést okozó területe. Négy kérdés eldönti a legtöbb esetet.
Ly vagy j?
A kiejtés ma már nem segít. Szócsaládok, végződések és néhány jelentéspár viszont igen.
Rövid vagy hosszú magánhangzó?
Az í, ú, ű a legingatagabb. A képzők viszont kiszámíthatóan viselkednek.
-ban/-ben vagy -ba/-be?
Egyetlen kérdés dönti el: hol? vagy hová?
A -e kérdőszó
Mindig kötőjellel, mindig az igéhez tapadva.
Kötőjel és nagykötőjel
Két különböző jel, két különböző feladat. A billentyűzeten is máshol vannak.
Vesszőhasználat
A tagmondatok határán szinte mindig vessző van. A kivételek száma kicsi.
Nagy kezdőbetű
A magyar jóval szűkmarkúbb a nagybetűkkel, mint az angol.
Számok, dátumok, mértékegységek
A magyar keltezés és számírás több ponton eltér az angolszásztól.
Tulajdonnevek toldalékolása
A nevek végén lévő betű dönti el, mi történik a raggal.
Rövidítések és mozaikszók
Mikor kell pont, mikor nagybetű, és hogyan toldalékoljuk őket?
Idegen szavak írása
A jövevényszavak magyarosodnak, az idegen kifejezések megőrzik eredeti alakjukat.
Megszólítás és levélírás
A hivatalos levél nyitása és zárása néhány rögzült formulából áll.
Miért nem úgy írjuk, ahogy kiejtjük?
A magyar helyesírás négy alapelve közül a szóelemzés elve erősebb, mint a kiejtésé. Innen ered a hibák nagy része.